Behajtani tilos, kivéve

..hol hogyan :)

 vajon melyikek saját fényképek :)

így kell ezt

nem csaltam, még kint készült a fotó. pontosabban az utolsó napok egyikén, amikor is az utolsó pillanatos grafika házi leadásunkat szerveztük, és tasakot is kellett vennünk gyorsan. akkor láttuk meg őt. a magyar ipar térnyerése a drezdai sarki mindenes boltban :) meg is vettük gyorsan.

idee'11

azaz industrial design engineering expo 2011. ez egy kisebb kiállítás volt még májusban az egyetemen, amit a TU designer hallgatói és tanárai rendeztek meg. (ezennel utólagosan is megemlítem az eseményt, mert a képeket végignézve ez még kimaradt.) a rendezvény elsősorban a leendő hallgatóknak szólt, akik érdeklődnek a szakirány iránt, valamint persze mindenkinek akit érdekel, milyen témákon is dolgoznak a drezdai egyetem növendékei. nagyon szépen és szisztematikusan felépítették (szóval németesen). bemutatták külön az egyes tantárgyakat is poszterekkel, valamint a kiválogatott egyéni projekteket/koncepciókat is ugyanígy.

továbbá a hallgatók által készített plasztikák és modellek is kipakolásra kerültek. a fenti képen látható a sok-sok gipszcsoda is, ők egyik kedvenc tárgyunk, a plastische gestaltung eredményeképpen születhettek. :) természetesen a rajzok bemutatása sem hiányozhatott. majdnem azt tanulták, mint mi is utolsó évben. csak ők az elejétől kezdve, intenzíven, hetente több óra rajzolással, és házi feladatokkal. ebbe most bele se mennék :)
egyébként amit nekem feltűnt, hogy itt inkább a járművekkel, vagy az elektronikus izékkel, számítógépekkel és telefonokkal kapcsolatos kütyükkel foglalkoznak. vagy ma már mindenki ezekkel foglalkozik? hm. :)
egyébként akit bővebben érdekelnek a kiállított dolgok és plakátok, itt megnézheti az összes fotót, amit akkor készítettem.

itthon, otthon

"és milyen itthon?" kapom a kérdést naponta x-szer. hát... mit lehet erre mondani? jó. muszáj neki :) amúgy tényleg jó. most ha így belegondolok, csak a fényképekből érzem, hogy több mint 4 hónapig nem voltam itthon. itt ülök a szobámban, délután megyek budapestre, minden olyan mint előtte. majdnem minden :) most már azt tudom, hogy a német zsemle (brötchen) jobban bejön (bocs) és hogy mennyire hiányoznak a rewe-s cuccok. és mennyire kevés pár hónap felfedezni egy várost... pedig figyeltünk, minden utcán és városban és erdőben :) fotóztunk, írtunk, próbáltuk észrevenni a "kincseket". még valamikor drezdában filóztam el ezen egyszer, hogy itt minden fűszálat lefotózok sokszor, otthon pedig? sokszor körül sem néztem. fogalmam sincs hogy milyen a házak homlokzata áll a Karinthyn, csak futok rajta keresztül. könnyű azt mondogatni, hogy nem szeretjük a várost, mert de utáljuk a várost és máshol biztosan jobb. hát csak nézzen körül az ember. utána szövegeljen. Tatát nem említem itt, mindenki tudja, hogy a világ közepe ;)

akik a leginkább hiányozni fognak, hát ők az emberek. amikor természetes volt, hogy jön Hans vagy Jevgenyij a buliba (a nevek szándékosan kitalált személyek, mert megint kombinálni kezd majd valaki a google translate-tel :) és jah, akkor ma grill, akkor szólunk a többieknek. mire igazán megszerettünk mindenkit, hazajöttünk. maradt a közös pont, amire ha bármikor bármelyikünk visszagondol, ugyanaz: Dresden. de mi abban a szerencsés helyzetben is vagyunk, hogy majdnem ugyanannyi magyar pajtit is szereztünk. ;) szóval, a további itthonra kihelyezett sörözéseknek nincsen akadálya :)

egy szó a vége, akinek van akár kicsi kedve is, ilyet ne hagyjon ki. aki fél kimenni külföldre "sok időre" azt tudom mondani, hogy mire feleszmélne, már itthon is van, és sajnálkozik majd kicsit az idő múlásának intenzitásán. de hát nem érdemes. ez ilyen. :)

Ampelmann

Fotó és emlékfeldolgozás indul. És ami eddig kimaradt :)
Pl közlekedés, ami itt pár különlegességgel rendelkezik. Itt a gyalogos lámpáknál nem hagyományos a piros/zöld figura, egy kicsit elegánsabban felöltözött kis kalapos Ampelmann jelzi, hogy átkelhetünk-e. Természetesen van Ampelfrau is, ugye egyenlőség van. Bár azért a férfiak vannak többségben, emancipáció még nem teljesedett ki. :)

Nem a magyar villogós rendszer van, hanem egyszer csak a zöld pirosra vált.. Ami elég bosszantó, nem tudod soha, mennyire kell sietni, vagy nem. Viszont a legtöbb kereszteződésben van nyomógomb, hogy át akarsz kelni, akkor bitte berühren. Ennek ellenére azért itt is néha átmennek a piroson. Szóval asszimilálódtunk :)

Amúgy az Ampelmannak nagy hagyománya van Németországban, (azt hiszem) Berlinből indult. Ott van igazán nagy kultusza. Van Ampelmann bolt is, tele minden kacattal, táska, pulcsi, kitűző, bicajos prizma, mindenféle ajándéktárgy. De Ampelmann ragtapaszt, gumicukrot, sőt, ampelmann sört is találtam a neten! Kedvencem a színes tészta, jól nézne ki paradicsomszósszal, mint valami vérengzés után :)) Meg persze a jégkocka, jól illene a kacsás mellé a gyűjteménybe.
További történet és érdekességek: http://ampelmann.de/




Találtunk Drezdában is ajándékboltot, ahol lehet kapni Ampelmannokat, de aranyárban mérik, szóval utcsó napok költségvetését inkább elsöröztük :)