Műhely

Egyetemről rég volt szó, tehát következzék egy kis betekintés az ABS sötét alagsorába. Ami korántsem olyan baljós, itt található ugyanis a tanszék MŰHELYe. Mert technisches design-hez természetesen hozzátartozik a szorgos kétkezi munka, avagy a modellezés. Jobb helyeken. De ne személyeskedjünk :)

A helyi alagsor több kisebb helységgel áll bármikor a hallgatók rendelkezésére. De kb. tényleg. Minden nap nyitva áll, este 10ig bent lehet lenni. Kulcs hozzáférés van a fenti tanszékes és diákszobákban, vagy a műhelyesbácsinál. Akit azért nem hívnék (Karcsi) bácsinak. Itt egy kicsit fiatalabb kiadás, és Modellbauer a foglalkozása, modellépítő. Mindenesetre a németjét nehézkes érteni :)



Munkavédelmet egy 15 perces eligazításban letudtuk, aminek mi a feléről lemaradtunk. De csak egy fél évig maradunk, szóval kár belénk több :) csiszoló, fúrógép, szalagfűrész, rengeteg kéziszerszám, és asztalok ülőhellyel(!), plusz rengeteg por, ezt található általában a Studentischen Modellbau műhelyecskében. Mindent lehet használni, alapanyagot pedig Modellbauer-májsztrótól lehet venni. Megmondod hányszor hányas hab kell, milyen sűrűségű, levágja, kifizeted. És _végre_ nem kedvenc rózsaszín és kék habjaink közül kell választani, sárga típusú PUR hab az alap. (zártcellás?-nem merem kijelenteni, mert még utólagosan megvágnak poliból :)) Szóval ez áll rendelkezésre jópár sűrűségben. Formapróbálgatáshoz, finomításhoz, stb. Van amiből már egész szép felületet lehet csinálni.. csak győzd csiszolni..

Viszonylag tetemesebb időt töltöttünk már eme kitűnő helységben, Plastische Gestaltung tárgyunkból meglehetősen érdekes formákat kellett már megszülünk. Általában először habból, majd gipszből, tömbből. A gipsz jobb, mert a habozás után még a füled is tele van sárga porral, utána kb zuhanyzás kell, hoyg ne érezd a bőrödön mindenhol. A gipszen meg minden látszik.. Lehet küzdeni a végletekig precíz megmunkálással. Ami nekem még mindig nem az erősségem sajnos..
Pl. a mai napon pl uszkve 5 órát töltöttem lent, egy kis gipszdarabot simogatva, a végén már babapopsi-finomságú csiszpapírral.. és mindig ugyan az a válasz. Schon besser, a b e r... Mindig van DE. Egy kis él még itt, egy kicsit finomabb formaátmenet.. hát élmény :)

Műhely amúgy nem annyira nagy, mint otthon, de nincs is annyi hallgató. Valaki azért általában ott szokott lenni. Aki félév elején kellően szemfüles volt, jutott neki kitűnő műanyag tartódobozt. Így nem kell hazacipelni mindig a dolgokat. Mi befoglaltunk egy fiókot önkényesen, amiben nem volt szerszám :)
Ja, ha áram alatt van a helység, szól a rádió. Néha a helyi danubius rádió, néha klasszikusok. Egészen meghitt dolog Motzartra gipszet csiszolni. De általában a német popslágerek a gyakoribbak. Itt se szokás kereskedelmi rádiónál a változatosság.

Szóval új élmények, új eszközök, új kihívások, újabb lehetőségek a hülyéskedésre..
És milyen jó, hogy itt is van maradékos vödör.. Amíg száradt a festék, addig úgy éreztem autó formatervező leszek egy 15 percre. Az eredményből ítélve lehet pont elég volt ennyi :)

Hamburg +

Most kaptam meg Magda és a srácok képeit Hamburgról.. és ebből muszáj párat megmutatni :)) Tényleg fejenként kb 200, és az összes érték :) Pofavágásban verhetetlenek vagyunk.
Lengyel-magyar két jóbarát, együtt vágja mind a pofát. Ha-ha. Inkább alszom azthiszem :)

special thanks to Magda+Tomek+Psomek! :)

BRN

Amíg Timi Lübecki beszámolóját várjátok izgatottan, addig rövid beszámoló, hogy mi a dörgés épp Drezdában. Az élet itt sem állt meg, sőt, dörög rendesen. És nem csak időjárásilag épp.

Ezen a hétvégén volt ugyanis a BRN, avagy a Buntes Republik Neustadt. 20 éves múltra visszatekintő 3 napos össznépi kulturális rendezvény, avagy fesztiválterületté válik a Neustadt. Eszméletlen, hogy honnan kerül elő ennyi ember ilyenkor.. A belváros lehatárolva, rendőrök a bejáratnál, üveget tilos bevinni. Tisztára mint egy zenei fesztiválon, egészen otthon éreztük magunkat. :)

Bent embertömeg, aki csak élt és mozgott, ott volt valamilyen formában. Erre 4 opció volt: 1.) kaját árult: minden lépésénél kínai, pizza, tészta, bratwurst, lángos (4€-ért!).  2.) sört vagy különböző gyümölcsös bólét árult. Esetleg különös színű snapsokat. Mindegy, csak alkohol legyen. 3.) ZENÉT csinált. Kis DJ pult, nagy hangfal, egyszálgitár, partyzene, rock'n'roll, koncert, bármi. Mind a 3 tevékenységet mindenhonnan. Pultról, sátorból, sámliról, teraszról, _fodrászüzletből_, nappaliablakból kifele. 4.) Részt venni a forgatagban. Kint, fönt, lent. Az emeleti ablakokban emberek lógtak, lábukat kifele lógázva, sörrel a kézben, lenti tömeget nézve. Ami az este előrehaladtával egyre nagyobb lett. Elején még egész szellős, kicsik-nagyok, szülők kisgyerekekkel, pl. földön talált konfettitengerben fürödve. Estére Sziget nagyszínpad tömegmennyiség és heringparty a központi helyeken. Koncerten is voltunk, de inkább csak bóklásztunk. Illetve sodródtunk a helyesebb kifejezés.. Stílusok, utcák, kavalkádok. Mindenhol más. Hihetetlen :)
Szervezettséget sehol nem látni, de pont ez a varázsa. Nincs hivatalos program nagyon, arculat, híres fellépők. Aki amit ér, azt fogja és zenél, ünnepel.

Az egész BRN története is nagyon érdeks, most olvastam utólag utána, bár nem teljesen értettem. Ill nem volt türelmem értelmezni a kicsit túl összetett mondatokat, de akit édekel és tud németül, ajánlom:
http://www.brn-dresden.de/geschichte.php

„Die Idee zur Bunten Republik entstand eines Nachmittags in der Bronxx, das war eine Kneipe in der Alaunstraße, in einer Schwatzrunde. Da haben wir das Ding innerhalb von zwei, drei Monaten aus dem Boden gestampft.“ (Gregor Kunz, Monarch der 1. BRN in Jauslim 1997: 31)

1990-ben járunk, NDK-NSZK, falleomlás, újraegyesítés, politikai és mindenféle káosz. Mindenki gyorsan várja a változást, de a politikai döntések és hatásuk annál lassú. Monetáris unió készül létrejönni és hasonló nagy gazdaság változások.
(ennek szakmai/történelmi kiegészítését várom, nem az én asztalom, elő, közgazdász olvasóink :)

Tehát a lényeg kb, hogy 1990 júniusában létrejött itt ez a "Bunte Republik", és ideiglenes "kormányként" működve hozta létre apparatúráját,  minisztereket, tárcákat, pl: "Unkultur und Unterseeboote" (=szubkultúra és tengeralattjárók), sajátos programot (pl. Vatikán Anschluß), saját valutát vezettek be fizetőeszközként. Mindennek a jelképe volt ez a Mikiegeres fej, a legismertebb rajzfilmhős fejét a régi keletnémet zászlóra, a régi szocialista részek helyébe. Mindent a teljes kifigurázásért.És hogy legyen már valami.

1990-1993-ig mikro-nemzetként funkcionált Drezda külső Neustadt része. Határként a fehér csík felfestve az utcákra, és felirat:
„Hier beginnt das freie Territorium der Bunten Republik Neustadt.“ ="Itt kezdődik a szabad terület a Bunte Republik Neustadt."

Hát valahogy így volt... Erre emlékezve/ezt folytatva tartják ezt a 3 napos fesztivált minden júniusban.
Régebben több volt a politikai felhangja, mára leginkább hatalmas buli. 2001 óta rendőri jelenléttel, és próbálják minél inkább kiszorítani a politikát. Ugyanis voltak zavargások, bal és jobboldal itt se fér meg egymás mellett.

A neve termesztésen egy szójátékból ered, ugye kelet-németország területén vagyunk: BDR/DDR=NSZK/NDK

Ma is érdemes volt felkelnem, újat tanultam. Kelet Németország, Berlinhez és  falhoz is elég közel voltak. Hát.. mégse csak egy önmagáért való fesztivál ez. És a zászló még mindig  kintvan, lásd fénykép.Van BRN Múzeum is, majd lehet egyszer.. felírva a "amíg itt vagyunk látni kéne" listára.

És végül egy videó, azoknak küldöm.. akik tudják, hogy nekik :)
Mert az este végefelé meghallottam ezt.. Catgroove, utcán, tánc, hangulat.. és jó sok mindenki eszembe jutott :)

És akit ez az egész még érdekel, németül és angolul kicsit egyszerűbben fogalmazva wikipédián:
http://de.wikipedia.org/wiki/Bunte_Republik_Neustadt
http://en.wikipedia.org/wiki/Bunte_Republik_Neustadt

Hamburg

Hirtelen felindulásból Németországon átvágás. 3 nap, 1 autó, 3 lengyel, 2 magyar, irány Hamburg! :) Ez volt a heti programunk ugyanis, hamár egyetemen egy hét szünetünk van. Amikor a lemaradásainkat terveztük bepótolni. Vannak dolgok, amik nem változnak, akármilyen messze megyünk :)

Tehát hétfőn két vendégemet magukra (és a bringákra) hagyva nekiindultunk észak-Németországnak, a halvány reménnyel, hogy hátha kijutunk a tengerhez is. De legalábbis Hamburgig biztos.

Magda és két lengyel srác, Psomek és Tomek társaságban átvágtunk az országon, Hamburg legtutibb szállásáig. Instant Sleep Backpackerhostel, és a neve tökéletesen leírja. Nagyon hátizsákos, kicsit hippis, de a jó értelemben. Egyszerű, de stílusos. A WC lengőajtó-bezáró fa állatokért meg egyenesen odavoltunk. Hát még az ingyen kávéért :)


Kb másfél napunk volt Hambrugra, szóval igyekeztünk minél többmindent látni. Szerencsétlenségükre hozzám került a térkép és a kezdeményezőkészség, szóval már az első buszraszállásnál megkaptam a Frührerin jelzőt. Hát, remélem nem szidott sokat egyik se, hogy mennyit megyünk. De leglább sokmidnent láttunk :)

Hamburg teljesen már, mint Drezda. Igazi nagyváros, a maga sokszínűségével. Elcsépeltnek hangozhat, de tényleg.. Minden sarkon más arcát mutaja. Egyszer még hippi, laza negyedbe vagy, majd az Außenalster tó partján, villanegyedben porshékkal találod magad. Majd át az Altstadtba, óváros, templomokkal, ornamentikával, romokkal és kerámia szoborokkal. Ugyanis Magda folyton azokat fényképezte, valami beadandójához. A srácok meg egymást valami hülyeséggel pózolva, esetleg úttestre lefeküdve, szökőkútról ugrálva. A hétvége során szerintem készült fejenként min. 200 kép. A hülyeség nem vész el.. még csak át se alakul.. :)

Hamburg közlekedése a város nagyságához igazítva, meglehetősen jól megoldva, csoportos jeggyel metrózgattuk végig a várost. Jártunk japánkertbe, németkertbe, Messegelände - vásáretrületnél, nyüzsgő és telejsen üres városrészeken. A második világháborúban a város nagy része itt is le lett rombolva, és mint Drezdában, nagyütemben folynak az újjá és átépítések. Otthon elképzelhetetlen tempóban..

Pl. HafenCity, a szellem-dizájn-város. Hatalmas beruházás, iparnegyed átalakítása kultúrális és művészeti központtá, valamint lakóterületté. Európa egyik legnagyobb vízpartfejlesztési projektje, meg is láttszik rajta. Hatalmas félkész és már megépült szállodák, épületek, szórakozóhelyek, lakások, Marco Polo Tower, dizájn közterek és persze köztéri bútorok. Raktárépület _tetejére_ biomorf koncertterem-komplexum, Elbphilharmonie. Hát kiváncsi vagyok, ha befejezik, és megtelik élettel, milyen lesz, jól néz ki :)


Hátha feldobja az előtte lévő sziget-városrészt is, ami a Speicherstadt. Raktárnegyedet jelent szószerint, de már irodák, lakások vannak csak itt. Már ahol vannak, szinte teljesen kihaltnak tűnik.. Ez a rész is olyan, mitnha egy más városba csöppentünk volna. Klinkertéglás házak, kis csatornák és hidacskák. Érezhetően északabbra vagyunk, építészeti stílusokat nézve. De hangulatos, nekem tetszett nagyon, kicsit ilyen egyetemváros érzésünk volt. Eredetileg vámraktárnak épültek, a daruk még ott lógnak minden házon. El tudnék képzelni egy menő kis loft lakást az egyikben :)

Hamár városrészek, St.Pauli sem maradhatott ki. A bűn utcájának is nevezik. Hát ennyi sex-shopot egymás mellett én még nem láttam. Mondjuk Hollandiában se jártam még. És itt a piroslámpás negyedig már el se jutottunk. Hát. Egy újabb arca Hamburgnak. Az utca kezdetén lévő tábla azt hiszem sokmindent elárul :)
Persze indok erre is van, kikötőváros volt, és hát ezek a tengerészek.. régen unatkoztak a hajón.



 Termesztésen, ha már Hamburg, akkor HAJÓK. Hanzaváros, eszméletlen nagy kikötő, reeeengeteg hatalmas hajó. Amikért én odavoltam :) És a helyi bkv rendelkezik hajókkal is, ezzel jártuk be a kikötő peremét. Eszméletlen nagyságú és mennyiségű hajó, kikötőben néhol hajókülönlegességek, egy tengeralattjáró, és rengeteg szállítóhajó. Kuala Lumpur Express. Vajon menni idő is az az expressz errefelé :)
A kikötőnek csak a peremét láttuk, ahogy néztem térképen, kb mégegyszer akkor a kikötőrész, mint a város magja. Döbbenet. Nagy döbbenetünkben le is szálltunk egy megállónál, ahol a Timi kiszúrt egy homokos részt. Majdnem tenger :)



Másfél napba sokminden belefér, de a lengyelek legnagyobb bánatára a bulizás kiamradt. Másnapra Erlebnispark volt a tervük, amirét mi nem lelkesedtünk annyira, mert hát hamár ittvaguynk akkor ugye..

Hogy hol jártunk még? Lübeck, Ostsee, azaz Balti tenger!! De erről hátha Timi mesél legközelebb :)

it's my life

az úgy volt, hogy Bon Jovi Drezdába látogatott,  mi pedig ezen okból kifolyólag természetesen elmentünk a koncertre. mert: mindketten nagy rajongók vagyunk :) no de ha azok nem is, az kiderült, hogy akad otthon egy-egy CD :) és kazettára felvett számok... szóval nem ma volt az sem :)

de persze jegyet nem vettünk, mert "open air". és amúgy is a magyar ösztöndíj csomag csak a túléléshez szükséges létfunkciók fenntartását finanszírozza. és egyébként is sokkal többet ért így 4 db szám végigugrálva, mint bent unatkozni egy egész koncerten. addig legalább beszélgetett a lengyel-svájci-cseh-finn-kanadai-magyar piknik team. és nem, nem a magyaroknak jutott csak eszébe a koncertre "belógás" :)

az ott elhangzott záró számot pedig küldeném a Bon Jovi rajongó olvasóknak :) http://www.youtube.com/watch?v=FjG84fj4YiM

napi bringa

Nóri bringája,
Timi matricája,
Elba partja,
Drezda naplementéje.

Birtokos szerkezetek.
:)

kicsit off :)

ez most nem annyira drezda, de legalább annyira hozzánk tartozik a bme is, ugye. ami valljuk meg, akármilyen is volt, nekünk az életünket alakítja, és mindent összevetve, én csakis köszönetet mondhatok a döntésemnek, miszerint mégsem építésznek jelentkeztem, hanem ennek a valaminek, amit a felsőoktatási tájékoztatóban láttam meg egyik unalmas estémen.

a most államviszgázó (és nem államvizsgázó) sorstársaknak egy kis vidámság, hogy azért kicsit sajnáljuk is. azért talán van mit... :) elment 6 év. de hova??? :)

úgy fél éve megszületett az ötlet, de akárhányszor le is ültem, csak a képek válogatásáig és a mosolygásig jutottam. de aztán a múlt héten sikerült, és nem is álltam fel addig, amíg "készen" nem lett. igazából még három ilyen videó kijönne a képekből, de majd akkor azt máskor. előre is bocsánat, ha nem előnyös képek kerültek bele, igyekeztem azért. :) sajnos van akikről kevesebb, vagy nem is nagyon volt fotó... és egyedül Nóritól kaptam egy csomagot. és neeem, nem azért mert erasmusosok vagyunk és ráérünk, ez még januárban volt :)

és remélem, ha már nem is a polimer laborban, vagy a gödöllői kisháznál (na abból nem sokat haszáltam fel :D) még sok ilyen kép készül majd ezután is. :)

egy kis állatos 2

Pár hete megjártam én is az állatkertet, korábban kimaradt.. ismét egy állati jó beszámoló. :)

Már a villamosról leszállástól kezdve kezdődik a buli, ugyanis állathangok és zörejek hallatszanak buszmegálló oszlopaiból és fém állat szobrok jelölik, hogy jó helyen jársz, ez már a dzsungel.

Amilyen kicsinek tűnik az (idén 150 éves) Dresdener ZOO, annyira sok időt el lehet ott tölteni. Megkaptam, hogy élmény állatkertbe jönni velem, úgy tudok lelkesedni. :) Hát lehet nem hiába voltak Gerald Durrell könyvek a kedvenceim között.

Falkukucs:


Kedvenceim ismét az elefántok és az emberszabásúak voltak..
Következő szülinapomra elefántot kérek, irtó jófejek voltak. Etetés előtt érkeztünk, és kiderült, hogy a napi tisztálkodás előtt is. Az idomár kint az udvaron sorbaállította a 3 böhöm nagy elefántot. Szépen rendben, a falhoz. Majd egyesével mindegyiket előléptette és egy hatalmas seprűvel leporolta a hátukat. Ők meg, mint a jólnevelt kiskutya, engedelmeskedtek. Amelyik szórakozni próbált, kapott egy koppintást a fejére. Mint a rossz gyereknek. Kettő túl nagy volt, hogy felérje a srác, ezért azok előlépdeltek, szépen lefeküdtek a földre, megvárták a porolást, majd felálltak, és vissza  helyükre. 


Aztán a végén a srác vezetésével futottak egy kört az udvaron. Fogták egymás farkincáját, és ügettek a sárc után, aki elől kocogott. Nem is tudom, mi volt a viccesebb, az egész látvány, vagy a kacsa, aki az egész sor elején kétségbeesetten igyekezett a tó felé. :)) Az egyik elefánt meg végig olyan fejet vágott, mintha mosolyogna. :)



Az orángutánház sok kis orángutánnal büszkélkedhetett, kis szőrmókok. Plusz az anyja kitűnően szórakoztatta a kisgyerekeket azzal, h a hátsó felét nyomta az üvegnek.
Valamint hány keze is van egy orángutánnak? :)

Zsiráfok és zebrák építészetileg díjnyertes lakhelyük, tényleg szép. A játszóház rész tele volt kisgyerekekkel, szóval nem próbáltuk ki, túlzottan kilógtunk volna. Vagy nem :)



És aztán persze állatok mindenfelé. Elektromos impulzust kibocsájtó haltól kezdve Timi nyelvnyújtogató  gyíkjáig. Aminek nem láttuk a kék nyelvét. Na meg gekkó koma pózolt most is. Valamint kacsák, mert jófejek. És pingvinek, mert szintén. Körbe-körbe úszkáltak a medencéjükben kb pózolva a közönségnek.

A Timi által fényképezett kis bajszos majmok folyamatosan fel-alá ugráltak, egyiknek a hasán/hátán 3-4 kicsi csüngött egyszerre.. sajnos nehéz volt lefényképezni, de talán kivehető a képen. Oltári jók ezek a bajszok :) (klikk-->nagyobb)

Párduc kerítésen innen és túl:

Amúgy rengeteg agyontetovált/piercinges/rózaszínhajas/stb durván extrán kinéző huszonéves mászkál gyereket húzva maga után a városban. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a következő generáció errefele :) Állítólag ez DDR maradvány, átlagban jellemző az, hoyg 25 éves korukra házasok, és 1-2 gyereket sétáltat már.

Műszak vége:

Amikor már az állatok királya is kidől :)