Bár sokan hazautaztak, mi húsvétra is maradtunk kedvenc városunkban, némileg kiegészülve.
Itt is volt húsvét, feltámadás, sonka, tojt a nyuszi is, locsolás, bár amikor tojást kértem kölcsön lakótársamtól, vicces mosolyra húzódott a szája, h én azt kifújom és megfestem. Illetve hogy akkor azt most meg lehet-e enni, vagy nem. :)
Ja, mert persze az ünnepekkel és bolt nyitvatartásokkal még nem barátkoztunk meg teljesen itt. Pl. hogy nagypénteken zárva a Rewe, így tojás és minden egyéb vásárlást máskorra kellett halasztani.
Amúgy itt is készültek már jóideje a húsvétra, hetek óta láthatóak itt-ott színes tojásokkal dísztett fák. Illetve amikor kirándulni voltunk, minden háznál állt egy, de azért a Hauptbahnhof közepén is volt egy cserepes gaz teleaggatva.
Vacsorának is adtunk, húsvétot nem lehet csak úgy egyszerűen letudni. Hála az otthoni kalácsnak, sonkának, majonézes tormának, és a szombaton nyitva tartó Rewének, nem volt hiány semmiből. Furcsa volt kicsit, hogy nem voltam otthon, csak hallgatni az otthoni húsvéti ünnepléseket. Juli remélem egyedül is megkereste a csokikat a kertben :))
És hogy ne csapjunk át gasztro-blogba, kép az éjjeli Kreuzkirchéről is.
A nyuszi itt is tojt (a Kindertojás még mindig hallatlan örömet tud okozni :)). Sőt, locsolók is akadtak, akik méltóképpen meg lettek jutalmazva :)
Kölcsöntojás, modern művészet, szentimre, és egyéb ihletettség a helyi kreatív team-ben.
Hiába. Az igazi dizájner még húsvéti tojást is Copic filccel fest.
Valamint a Rewe mindenre jó. :)
a szentimrés tojás az abszolút nocomment kategória...:D
VálaszTörlésamúgy a nyúl idén lusta volt tojni, meg nem szereti, ha vizes lesz a feneke, úgyhogy a fészkét raboltam ki.
sosem gondoltam volna, hogy az én képem egy design blogon fog szerepelni :P
VálaszTörlés